320° Siófok

 

Művészeti, Kulturális, Oktatási és Technikai Központ/ Tervpályázat

Műleírás

Kenyérsütés meg szénbányászat, fajansz üzem, kolbász és kesztyűgyár, gumijavítás, tejüzem, vágóhíd, hangárok és raktárak meg az a sok mosoda, meg lóversenypálya, szóval ők mind, az idő előrehaladtával az egykori városka határából megérkeznek a belvárosba, egy helyzetbe, amiben már nem lehet a régi rutinnal, se sütni se raktározni már semmit.

Ipari épületek kulturális hasznosítására számtalan jó példa született építészeti és városfejlesztési színtéren nemzetközi és hazai kontextusban egyaránt. A kiírás mindenképp pozitív vonulata az eredeti gyárépülettel való viszonya, az a cél, hogy annak karakterét és atmoszféráját a leendő architektúra és egyben a funkcionális megújulás szerves részeként képzeli el.  Az értékmegőrzés minden körülmények között fontos és elkerülhetetlen vállalás, azonos azzal a szemlélettel, amit környezettudatosnak, vagy újrahasznosításnak nevezünk. Mind a város mind az építész számára fontos gesztust jelent az adott hely korábbi történéseinek felvállalása és az azzal való felelős gazdálkodás.

Mi úgy gondoljuk, hogy az eredeti Kenyérgyári épület, egy jó állapotban lévő karakteres objektuma az adott területnek.  Formáival és adottságaival egy igazi lelet, aminek történetei a falakon, a terekben a mai napig érezhetőek. Úgy tekintünk a gyár épületeire, mint egy elmúlt kor feltárt rétegére, mintha most ásták volna ki abból a dombból, amire az új kor a saját életét berendezte.  Ezzel egy kettős érzetű építészeti állapot alakul ki, egyrészt a gyárépület egyfajta védett helyzetbe kerül, az új aktivitás az eredeti épület fölött, rárakódva, mint egy tető jelenik meg, másrészről azonban a tető megnevezés mégsem helyes.  A két épülettömb alá-fölérendeltsége csak látszólagos, sokkal inkább a két idősáv és építészeti artikuláció, valahogy úgy, mint az egykori Kenyérgyári hétköznapok és a Művészeti és Gasztronómiai Központ hétköznapjainak egyidejű megjelenéséről van szó.

Ez a tér, idő és kulturális rétegződést hangsúlyozó elképzelés, azt feltételezi, hogy az egymásra épülés folyamata ugyanolyan természetesen zajlik le, mint bármilyen más evolúciós esemény. Ez az elgondolás azt is támogatja, hogy idővel további kiegészítések és bővítések kaphassanak teret ebben a rendszerben.  Izgalmasnak tartjuk, hogy amellett, hogy felismerhetően elválnak a különböző korok építészeti gesztusai, a rétegződésből kialakuló új terek és formák már együttesen alkotnak egy új építészeti tartalmat.

 

Környezettudatos gondolkodás

A tetőszerűen megjelenő új épületrész kialakítása alkalmas a pályázati kiírásban is hangsúlyozott zöld felületek növelésére, vagy lehetőség van megújuló energiaforrások telepítésére, alkalmazására is. Az összefüggő térrész kifejezetten alkalmas például napelem vagy napkollektor rendszer telepítésére. Javasoljuk fűtésként a talajszondás hőszivattyú alkalmazását. Az elbontásra kerülő épületek helyén is zöld felület létrehozását tervezzük, valamint a beépítés lehetővé teszi a területen jelenleg meglévő fák megtartását is. Az új épületegyüttes közvetlen kapcsolatba kerülhet tehát az őt körülvevő parkkal.

A csapadékvíz hasznosítására is lehetőség nyílik, például a WC-k öblítésére és a kialakított zöld felületek öntözésre.

A régi épület megtartása nem csak a kialakítandó új épületek volumenét, hanem a bontási hulladék és energia csökkenését is jelenti.

 

Épület megvalósulásának ütemezése

A tervezett épület a kiírásnak megfelelően két ütemben valósul meg. Első ütemben az új tető jellegű épületszárny megépítését javasoljuk, mivel ebben találhatóak az Eseménytérnek elnevezett funkciók és a művészeti és kulturális események helyszínei. Az első ütemhez tartozik még a gasztronómia és kereskedelmi funkciót ellátó terek megépítése is. Ezzel biztosított az épület legszükségesebb funkcióinak működése és az intézmény jellegzetes működési karakterének elindítása, a városi környezetbe történő dinamikus integrálása.

A jelenlegi meglévő hat épülettömeg közül a Kenyérgyár üzemcsarnokát tartjuk meg és a mellette fekvő kisebb létesítmények elbontását javasoljuk, így a régi és új tömeg mind egymással mind pedig a környező zöld felülettel összefüggő szerves rendszert alkotnak, valamint közvetlen vizuális kapcsolatba kerülnek. Az elbontási munkálatok is az első ütem részét képezik.

A második ütembe tartozó területek az oktatási és tudományos területek működését jelentő épületrészek, amik az eredeti Kenyérgyári épület tömbjében kapnak helyet. Ez a felosztás, lehetőséget ad az időközi kisebb léptékű építészeti beavatkozásokra is, illetve ideiglenes használati funkciók kialakítására. A gyárépület jelenlegi műszaki állapotában is stabil, statikailag használható állapotban van. Az új épületrész megvalósulása mellett, az eredeti gyárcsarnokok tereinek csupán a kitakarításával és legszükségesebb balesetvédelmi feltételek biztosításával is ideiglenes használhatóságot jelent.

Az épülethez tartozó kert és környezettervezés előre láthatóan szintén több ütemben valósulhat meg. Ennek pontos meghatározása függ a beruházás végleges menetétől.

 

 


 

Tartószerkezeti műszaki leírás:

A „tető” szerkezete: a tervezett épület tartószerkezetét szintmagas, térbeli Vierendel tartóként (lemezként) alakítjuk ki, a felső és alsó födémsávokat a térelhatároló falakba rejtett pillérekkel, falakkal kapcsoljuk össze. Az így kialakított lemezszerkezet a konferencia terem tömbjére, ill. a meglévő kenyérgyári központi épületére támasztjuk le. Ennek megfelelően a meglévő központi épület tartószerkezetét lehetőség szerint meg kell erősíteni vagy attól független tartószerkezetet kell kialakítani a „tető” megtámasztásaként.

Meglévő központi épület: a Kenyérgyár terv szerint megtartandó központi épületének műszaki állapota megfelelő, a bővítés során az új funkcióknak megfelelően átalakítása és felújítása ill. a „tető” megtámasztásához szükséges tartószerkezeti megerősítése szükséges. A bővítés I. ütemében a központi épület középső hajójának tetőszerkezetét elbontjuk, ezzel az épület hossztengelyében lévő pillérsor is elbontható. Ez megfelelő teret ad (a vázkitöltő falak elbontását követően) az I. ütem ideje alatt 125 gépkocsi elhelyezésére, amely az elhelyezni kívánt funkciók felét (I. ütem) kiszolgálja. II. ütemben a meglévő épület földszintjéről a gépkocsi parkoló funkció kikerülne átadva helyét tudományos és oktatási funkcióknak. Ennek, ill. a többlet funkcióhoz tartozó megnövekedett gépkocsi férőhely igénynek megfelelően a parkolót bővíteni kell. A végleges 250 férőhelyes parkolót a meglévő központi épület alatt alakítjuk ki, kétszintes mélygarázsként. A mélygarázs építés kapcsán az épület meglévő alapozási síkját a mélygarázs tervezett alapozási síkjáig le kell vinni (a „tető” alapozási síkját már az I. ütemben ennek megfelelően kell megválasztani). A központi épület alapozási síkjainak áthelyezését követően alakítjuk ki a mélygarázst.

About these ads

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: